Málnásfürdőn is elkelne egy trónörökös
Az egykori nagy hírű fürdő feltámasztásának ügye minden bizonnyal nem véletlenül ke­rült a beszélgetés előterébe, egyrészt, mert óriá­si a benne rejtőző lehetőség, másrészt a me­gyei tanács jelen lévő alelnöke, Henning Lász­ló szí­vesen hozta szóba, mit tehetnének a helyiek a források és a két mofetta felújításáért. Az elöljáró szerint a kutak kitisztításához, a víz­hozam növeléséhez szakemberre van szükség, de a forrásokhoz vezető sétányt közmunkával is ki lehet takarítani, rendbe tenni. A két mofetta kitakarítására még tavasszal sor kerülhet, ellenben működtetésük szakszemélyzet al­kalma­zá­sát feltételezi – hangsúlyozza Hen­ning. Nagy Csaba alpolgármester szerint pontosan fel kell leltározni a vizeket, milyen a mi­nőségük, a hozamuk, arra kell alapozni a fejlesztéseket. Ehhez ellenben nagyon sok pénz kell – értettek egyet mindannyian, a málnásfürdői Kádár István szerint pedig az is jó lenne, ha a fürdőt is felfedezné egy trónörökös. „Zalánpatakról azt mondják, hogy az angol trónörökös, Károly herceg révén lett híres, de Károly herceg nem csinált ott semmit, ő csak odajött. Zalánpatakot a zalánpatakiak tették olyanná, amilyen. Az, hogy nem fejlődött, és az most érték lett – hát fordul a világ kereke” – véli Kasléder József polgármester. Henning László úgy tartja, az elkövetkező nyolc-tíz évben lesz komolyabb fejlődés Málnásfürdőn. „Nem titok, hogy szeretnénk egy turisztikai pá­lyá­zatot is elkapni a felújításra, de az már a 2014–2020-as ciklus, nyilvánvaló, abból komoly eredmény nagyon későn lehet” – mondta.

Tanítják a székelység történetét
„Építettünk két iskolát, az ellátottság jó, a tanárok mind szakképzettek, jó része itt lakik a községben, de az önkormányzat segítsége nélkül bezárhattuk volna az iskolákat” – állítja Kovács Attila igazgató, aki büszke arra, hogy a történelem-, földrajz- és református vallástanár jóvoltából, amint lehetőség nyílt, Málnáson szinte első perctől tanítják A székelység története tantárgyat, a tankönyvhiány nem gond, az amúgy is csak eszköz, a tanárnő saját elgondolása szerint oktatja. Napközis programra szeretnének pályázni a megyei tanácsnál, hetente legalább két délután tartanának foglalkozásokat a gyermekeknek.
A felsorolt gondok ellenére a találkozó jó hangulatban zárult, és mielőtt a nőszövetség tagjai behozták volna a tanácsterembe a több tálnyi farsangi fánkot, Kasléder József kifejtette: jobban kellene tudatosítani az emberekben a helyi értékeket. „Mi azok mellett, hogy nehezen élünk, anyagi gondjaink vannak intézményeinkben és családjainkban, értékes vidéken élünk. Úgy gondolom, hogy megéri itthon maradni.”
A málnási találkozón a résztvevők nem csupán a lapunk által kiadott Székely­föld-térképet vehették kézbe, hanem azt a kis falubemutató füzetet is, amelyet a köz­ségháza megbízásából a Háromszék falufüzetek sorozatban jelentettünk meg. A megye falvait, községeit bemutató sorozat nyolcadik kiadványa valójában névjegy – fogalmazott a füzetek szerzője, Kis­györgy Zoltán –, amely rövid történeti áttekintés révén sok fényképpel ízelítőt ad a település múltjáról, jelenéről. A szerző a fényképek alapján még a háziaknak is érdekességekkel fűszerezett képzeletbeli utazást ajánlott, a községközpont mellett elkalauzolva a két idetartozó településre, Málnásfürdőre és Zalánpatakra is, nem feledve azt, hogy a bemutató füzet elsősorban azoknak a vendégeknek szól, akik Málnásra vagy más háromszéki településekre érkezve rácsodálkozhatnak értékteremtő településeinkre. (fer-)