Málnás nevét 1366-ból ismerjük első írásos formában (Malnas). 1690-ben már Málnás formában fordul elő, Zalánpatak későbbi település. 1740-ben említik először „ Zalányi Evegcsür” néven. Málnásfürdő mint település, a XIX. Század derekán jelent meg. Málnásról bronz és vaskori leleteket említ a régészeti irodalom. A falu fölött, a Herec-tetőn vannak a középkori Herecz-vára romjai. Feltárásának alkalmával II.András magyar király ezüst dénárja került ki, s így ez a vár a XII. század végén, a XIII. század elején épülhetett. Málnásfürdő határában, a Füvényes-tetőn, neolitikumi kerámia került ki a régészek ásója nyomán.

malnas-image_01.jpgmalnas-image_02.jpgmalnas-image_03.jpgmalnas-image_04.jpgmalnas-image_05.jpgmalnas-image_06.jpgmalnas-image_07.jpgmalnas-image_08.jpgmalnas-image_09.jpgmalnas-image_10.jpg
 

Az Olt völgyét, követte a Csík felé tartó római út. Málnás szomszédságában – Oltszemen – volt a legközelebbi római katonai tábor (castrum). Zalánpatak területe 1692-ben Zalánhoz tartozó erdős övezet volt, Egyedmezejének hívták, ahol a köröspataki Kálnoky család üveghutát létesített (1694). Ez volt Erdély legkorábbi üveggyára. Itt készült a sokszögü huta-ablak a kolozsvári Szent Mihály és a brassói Fekete templom számára is. 1860-ban tűz pusztította. Nem is épült többet újra. Néhány termékét a Székely Nemzeti Múzeumban és a helyben lakó Karácsony Zoltán magángyüjteményében őrzik. Málnásfürdő régi neve Málnási-feredő vagy Bugyogó volt és hajdanában az Imreh család tulajdonát képezte. Amikor a tulajdonos – Imreh Honoráta – Semsey Tamás tüzérszázadoshoz feleségül ment, a fürdőhely neve „Semseyné bugyogója” lett.